Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


M. Szabó Mihály: A mezőhegyesi és pesti városrendező

2015.02.19

A Hild-család a szakmában működő számos tagjával, szerteágazó tevékenységével a XIX. századi magyar építészetnek talán legjelentősebb tényezője. Hagyományok szerint a jellegzetesen építész família Hild (Child, Hyld, Hilt, Hildt) néven állítólag már a XV. században szerepel Magyarországon, sőt II. Lajos alatt udvari építészt is ad az országnak.

 

A török hódoltság következtében a család Ausztriába telepedik át, ahol működésének nyoma csak a XVIII. században követhető, Adalbert Hild udvari építész személyében. Hatásköre a bécsi építkezéseknél tekintélyes, de inkább a kivitelezés vonalán érvényesül.

 

hild-janos.jpgAz ő egyik fia Hild János, akiről okmányigazolta kutatások alapján csak annyit lehet megállapítani, hogy a csehországi Saleslben született (1766-ban, esetleg 1761-ben), s Bécsben tanulva, Olaszországot is megjárva már igen fiatalon Nagyszombatban, az ottani Invalidus-ház építkezésénél működik.

 

Innen feltehetőleg apja kapcsolatai révén kerül Pestre, az Isidore Canevale tervei szerint épülő Versorgunghaus (a későbbi Újépület) kiviteli munkáinak vezetésére. A 20 éves, de már nős és egy gyermek apjaként ideérkező Hild János 1786. május 10-én kér és kap letelepedési engedélyt Pest városi tanácsától saját maga, felesége: Tarde Klára és leánya: Júlia számára.

 

Az a körülmény, hogy Hild János ily fiatalon alapít családot és foglal helyet a gyakorlati életben, jellegzetesen mutatja szenvedélyes, nyugtalanul tevékeny életszemléletét, amely a későbbiekben nem is egyszer érvényesül munkásságában és életében.

 

Két évvel Pestre érkezése után már meg akarja szerezni a Versorgunghaus téglavetőjét, ami nem sikerül neki, majd képességeire hivatkozva a helytartótanácshoz folyamodik mesterré való fogadása miatt, és azt a céh számottevő ellenállásával szemben 1791-ben ki is vívja a maga számára.

 

A személyi érintkezésben szangvinikus, türelmetlen, életének küzdelmes, igazi nagy eredményeket alig hozó lefolyása nem egy tekintetben elkeseredetté, és embertársaival szemben rideggé formálja. Talán legjellemzőbb személyi összetűzése és csúnya pereskedése Geissler György számvevőségi adjunktussal történik, akire Hild magából kikelve egy ízben az Újépület emeletéről virágcserepet dob. Geissler súlyos testi sértés és orgyilkosság kísérletével vádolja be.

 

Pályájának kezdetén munkahelyén, az Újépület először felépült III. sz. pavilonjában lakik, szerény anyagi viszonyok között, primitív környezetben, az építőmunka nem éppen kellemes miliőjében. Itt születik második gyermeke, legidősebb fia: József (a hírneves építész), akit még hét további gyermek követ.

 

Bár tényleges megvalósuláshoz nem vezetett, értékelni kell a Pesti Színház létesítése körül kifejtett fáradozásait. Először egy 1793-ban beadott költségelőirányzata, majd a Hillebrandt-féle színház tervbírálata, átdolgozása és javítása, 1802-ben elkészült és Tallher által megbírált terve, végül később, több közbeeső kísérlet után 1806-ban készült önálló színházterme érdemel figyelmet. Hild Jánosnak – aki közel másfél évtizedig foglalkozik e szép feladat alkotómunkájával – le kell mondania a dicsőségről és meg kell elégednie a Joseph Amman melletti adjunktusi szereppel.

 

A szakirodalom elsősorban mint Pest első átfogó rendezési tervének szerzőjét értékeli. A város az 1805-ben előterjesztett, óvatos fogalmazású, de reális kifejtéssel készült szabályozási terv alapján épül tovább, mintegy fél évszázadig. Talán legérettebb, de ugyancsak meg nem valósult műve, a Széchenyi Ferenc által megalapított Nemzeti Múzeumhoz, a nemzeti kultúra szempontjából oly rendkívül jelentős intézményhez készített épületterve.

 

Ha az eddigiekben munkásságának legjelentősebb feladatait ismertettük, rögtön hozzá kell tennünk, nem az ezekkel való foglalkozás biztosítja saját – és családja – megélhetésének anyagi feltételeit. Szerényebb igényű, túlnyomórészt kivitelezési vállalkozások töltik ki életének és küzdelmes munkásságának legnagyobb részét. Amikor néhányat közülük éppen csak felsorolunk, ezt inkább azért tesszük, hogy szerteágazó, egységbe alig foglalható erőfeszítéseiről némi képet adjunk.

 

az-ujepulet-felepitesere-ii.-jozsef-adott-utasitast.jpg

 

Pesti működését, mint az Újépület főpallérja, majd egyre szélesebb hatáskörű építésvezetője kezdi. E munkájának vége felé, majd befejezése után (1794) egyénileg vállalkozik az akkor épülni induló Pest egyes kisebb-nagyobb magánépítkezéseinek lebonyolítása mellett különböző közmunkákra is. Így 1794 és ’96 között jelentősebb csatornaépítkezésekkel foglalkozik. 1798-ban a pesti városi utak, utcák, vízlevezető árkok és csatornák lejtméretezését végzi el, 1801-ben a belvárosi plébániatemplom számára épít klasszicista ízű főoltárt, 1803 és ’10 között a vármegyeháza átépítési és bővítési munkáit végzi, ugyanebben az időben dolgozik sok vita és nézeteltérés mellett a mezőhegyesi és bábolnai hadi kincstári építkezéseken.

 

a-mezohegyesi--fedeles-lovarda-egykoron.jpgRados Jenő Hild József monográfiájában oklevelet közöl, melynek címe: „Hild János elővezettetését kérte Alvinczy tábornok a helytartótanácstól a mezőhegyesi és bábolnai építkezés elszámolása ügyében. 1804. április 24.” Alvinczy türelmetlen megfogalmazásából kitűnik, hogy már több éve húzódik a munka. Ha az említett oklevélben a „Pferd Unterstanden” szorosan vett istállót jelent, akkor a mezőhegyesi íves istállók építészét üdvözölhetjük Hildben. A 17-es majorból barokk hármas sugárút indul a reprezentatív központhoz. Itt is Hild János városrendezői vénájára ismerünk. Az ómezőhegyesi 18-as majorban három istálló alkot elegáns udvart. A célszerűen anyagtakarékos ívpillérsoros megoldást ezután más épületeknél is alkalmazza. Az 1806 körül épült központi magtár római vízvezetékre emlékeztető, hosszoldalán 27 ívvel és 28 pillérrel, a kubista empire legreprezentatívabb alkotása. Hild a reprezentatív központban ívpillérsoros szerkezettel lovardát (1807 körül), központi istállót, valamint empire diadalíveket és kaput alkot. Az 1989-ben restaurált déli kis és nagy diadalív részletei megegyeznek az 1805-ben elbontott lovardatorony és -oromzat részleteivel. Művei közé soroljuk még az öregcsűrt, az ország legnagyobb cséplőházát, az ómezőhegyesi igazgatóság épületét (1807) és az úgynevezett csikóscsárdát is.

 

csekonics-jozsef.jpgHild János egyébként jó kapcsolatot ápol a ménesparancsnokkal. Ő tervezi 1797-ben Csekonics József pesti, Kecskeméti utca 10. szám alatti egyemeletes palotáját. 1799-ben pedig Csekonics saját vagyonával vállal kezességet a Hild által tervezett Pesti Színház építési vállalkozásához, mely – mint azt már említettük –, mégsem valósul meg.

 

1807-ben a pesti városháza bővítésének és emeletráépítésének tervével, 1808-ban a szerviták pesti conventjének bővítésével, 1809-ben az Invalidus-ház melletti tébolydaépület átépítési terveivel foglalkozik. A következő évben a Hajóhivatal, a Só- és Dohányhivatal épületei kötik le idejét. Tulajdonképpen egyik sem igazi építészeti feladat, anyagilag sem igazán jövedelmező, de Hild tekintélye ennek ellenére is növekszik. Mind gyakrabban fordulnak hozzá nagyjelentőségű szakértői kérdésekkel, a Szépítő Bizottság megalakulása után pedig az Újváros-Lipótváros ellenőrző építési felügyelőjévé nevezik ki.

 

Bár érdekeit nem egy beadványának tanúsága szerint türelmetlenül szorgalmazza, úgy látszik, átmenetileg mégis komoly gondokkal küzd. 1803-ban ugyan szerény ház építésére kér engedélyt, azt meg is építi, de néhány évvel később, feltehetően anyagi okok miatt, eladni kényszerül. Helyette a Váci utcában a Lehner-hagyatékból szerez új házat, árának kiegyenlítése azonban mindvégig gondot jelent számára.

 

Élete utolsó éveiben egészsége megrendül, munkáját egyre nehezebben tudja ellátni. Ebből elszámolási nehézségei is származnak, melyek izgalmai munkaerejét méginkább aláássák. Néhány hónappal halála előtt mindezekre való hivatkozással, szépítőbizottsági teendői alól való mentesítését kéri. A halál viszonylag fiatalon, 45 éves korában, 1811. március 22-én ragadja el munkája és családja köréből, ügyeinek rendezetlenül maradt zavarában, a legnagyobb gondok közt hagyva özvegyét, négy ellátatlan gyermekével.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Utolsó kép


Facebook

Elérhetőség

Szabó Mihály

Mezőhegyes, Május 1 tér 6/4
5820

06(30)445-91-18

mihaly.mszabo@gmail.com


Archívum

Naptár
<< Január >>
<< 2019 >>
Ke Sze Csü Szo Va
  1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31      


Statisztika

Most: 1
Összes: 48692
30 nap: 2397
24 óra: 75