Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


M. Szabó Mihály: A végzet asszonya? (Kritika)

2015.02.17

A Karády-rejtély, vagy -mítosz, -titok, -jelenség, hiszen sokféleképpen hívják azt az utolérhetetlen hatást, melyet Karády kiváltott az emberekben, azóta megfejthetetlen, mióta megjelent a magyar filmen. Sokan próbáltak magyarázatot keresni arra, hogy mitől volt Karády Katalin olyan különleges, hogy saját korában lázban tudott tartani egy egész országot, és mi az oka annak, hogy harminc évvel később is, sőt, még a halála után is beszélnek, vitáznak róla az emberek, nézik a filmjeit és hallgatják a lemezeit. Még ma is sorra jelennek meg cikkek, írások, melyek megpróbálják szavakba önteni, leírni, megfejteni, elemezni Karády Katalin titkát. És ez a Karády-mítosz lényege: nem lehet pontosan megfogalmazni, hogy miként és mitől lett és maradt egy csapásra ennyire népszerű. Sőt, magát a Karády-mítoszt is elég nehéz összefoglalni, éppen a megfoghatatlansága miatt. A kulcsszó: titok. Mi is ennek eredtünk nyomába, Liszi Melinda Nonius-pódiumi előadása kapcsán.

 

a-vamp.jpgKarády Katalin, a két világháború közötti díva életéből 2001-ben Hamvadó cigarettavég címmel forgatott érdekes filmet Bacsó Péter. (Az opust január 10-én tűzte műsorára a Duna televízió). A mű Karády Katalinnak és Ujszászy István ezredesnek (majd tábornoknak) a szerelméről szól, s arról a hőstettről, hogy a „femme fatale”, a végzet asszonya miként mentette meg az oroszországi munkaszolgálatból G. Dénes Györgyöt, Zsütit, legjobb slágereinek szövegíróját. Ekkor csodálkoztam rá másodjára Karádyra – Liszi előadóestjére készülve –, először talán úgy a ’70-es évek végén, mikor újra divatba jött, sorra vetítette filmjeit a televízió, adták ki újra lemezeit. Azt hiszem rajongtam kicsit erotikusan búgó gordonkahangjáért. Ennyi. De csak ennyi! Filmjeinek többségét (kövezzenek meg érte!) nézhetetlennek tartottam/tartom. A Karády dizőz-sikereire és dizőz-képességeire méretezett mozimesék ugyanis vérben és erkölcsben pancsolnak. Szélsőséges helyzetekre feszített szerelmi történetek.

 

Karády mindegyik szerepében énekel. Amikor prózát mond: akkor is énekel. Némajátéka, mimikája, gesztusrendszere is dalban közli mondandóját a világról és az emberi természetről. Mosolytalan arca, komoran királynői termete abban a pillanatban, ahogy először megjelenik a műtermi lámpák előtt, azt sugározza: ennek nem lesz jó vége. Tragikum lengi körül. A közgiccsé tett magány. A közérthető emberi titok. De mégis, mi ez a titok?

 

Király Jenő írja a Karády mítosza és mágiája című könyvében: „Karády akkor volt sztár, amikor a film virágzó iparág volt, a mozik zsúfoltak, az emberek nem hagytak ki egy filmet sem, amikor a mozi bűnnek számított, és a nő isten volt, és ördög, és a kamaszok sorban álltak a városi mozi előtt, hogy egyenek Karády-ból a szemükkel. A mozivarázs újjászületése aligha várható, de a női varázsé talán igen.” Majd másutt: „Susogó, párás hangon beszél, vagy száraz, halott, üresen kongó hangon, amely hirtelen átforrósodik. Puhán leheli, majd fölényesen szűri a szavakat, máskor fulladó légszomjjal rebeg, vagy zengő, mélyhangra vált át. (...) A szerelem nem az emberi nyelvet használja. Karády ismeri ezt a nyelvet, melyet a sámánok használtak. A szerelem hangjai metaforikus állathangok.”

 

Számtalan Karádyról szóló írás elolvasása után arra jutottam, hogy a szegénysorból feltörő dívát körüllengő titokzatosságot bizonyára a mendemondák is fokozzák. A kultusz idővel tudományos kutatások témájává vált, de a szakértők hamar szembesültek azzal, hogy nem könnyű elfogadtatni kutakodásaik eredményét a rajongókkal. Mitagadás, Pusztaszeri László történésznek sem volt egyszerű dolga, amikor annak próbált utánajárni, miért tagadott le életkorából olykor két, máskor négy évet – megtévesztve ezzel máig hatóan a lexikonokat is – a valójában 1910. december 8-án született „szókimondó, önmagát vállaló, a látszatokra nem sokat adó” színésznő. (Születési időpontjáról hosszú évekig csak találgatni lehetett. Ahogy azonban Kelecsényi László filmtörténész Karády 100 című könyvében olvasható, a keresztlevél tanúsága szerint Kanczler Katalin Mária néven 1910. december 8-án született.) Végül a titok nyitját a röpke három évig tartó, 1930-ban kötött házasság utáni korszakban találta meg (a nászt egyébként 20, és nem 16 évesen kötötte egy nála nem 30, hanem csupán 18 évvel idősebb adóhivatali vámtiszttel – Vargha Rezső volt a férje – a szerk.). Karády ugyanis – így Pusztaszeri – azt kívánta leplezni a korával kapcsolatos füllentéssel, hogy hosszú évekig egy gáláns úr fedezte fényűző életének költségeit. Az illetőről évekkel ezelőtt még az is felröppent, hogy Winston Churchill brit miniszterelnök lett volna, ám Pusztaszeri azt gyanítja: gróf Tisza István miniszterelnök Kálmán nevű unokája, az akkoriban a húszas éveit taposó nagybirtokos lehetett a titokzatos kitartó.

 

A színésznő Kőbányán, a Százados úti lakónegyedben, egy hétgyermekes proletárcsaládban, rendkívüli szegénységben nőtt fel. Anyja Lőrinc Rozália, apja Kanczler Ferenc cipészmester, egy agresszív despota volt, aki a lóverseny szenvedélye mellett otthoni brutalitásával tűnt ki. A későbbi díva szerint szinte mámorosan tudta verni gyermekeit. (Békés megyei vonatkozású adat egyébként, hogy szülei Nagyszénáson kötöttek házasságot, majd később – Karády 1951-es disszidálását követően – az édesanya itt is halt meg, kitelepítettként.) Csupán két kiragadott mondat az apával kapcsolatban az 1941-ben Wanner kiadásban megjelent „Hogyan lettem színésznő?” című Karády kötetből: „Én csak olyankor tudtam igazán szeretni az apámat, amikor a lóversenyen elvesztette a pénzét.” „Sokat örököltem apám despota hajlamából, gyakran vagyok ingerlékeny, szeszélyes, követelőző.” Színészi tanulmányait 1936-ban (26 évesen!) kezdte: Tarnay Ernőtől, majd Bárdos Artúrtól vett órákat. A fiatal szépséget Egyed Zoltán újságíró-laptulajdonos fedezte fel egy budai mulatóban, tőle származik a jól csengő Karády művésznév is. Ugyancsak Egyed mutatta be a rendező Csathó Kálmán feleségének, Aczél Ilonának. Az egykor ünnepelt színésznő tanodájában töltött három év alatt a színész szakma alapjain és az éneklésen túl megtanították öltözködni és viselkedni is.

 

S itt álljunk meg most egy pillanatra Egyed Zoltán személyénél (neve Karády életrajzi könyvében, s a belőle készült adaptációban egyaránt X-ként szerepel). A Film, Színház, Irodalom című lap szerkesztője, s a hozzá hasonlók voltak a kor sztárcsinálói: fiatal színésznőket fedeztek fel, vettek pártfogásukba, és kapcsolataik, cikkeik révén egyengették az útjukat sok esetben egyenesen Hollywoodig. Egyed a Színházi Élet című folyóiratban közölt a teljesen ismeretlen, elvált asszonyról egy terjedelmes írást 1938 tavaszán, amelyben kirobbanó tehetségként ünnepelte, akinek hamarosan Hollywood is a lábai előtt hever majd. Ezután Karády hónapokra eltűnt, míg Egyed kapcsolatait használva szakemberekkel kívánta bizonyíttatni Karády tehetségét. Ének- és tánctanárhoz vitte a „nagydarab, asszonyos kinézetű, csinos” tanítványát. Felsőfokban beszélt róla Bajor Gizi, Engel Béláné, Pest egyik legismertebb énektanára, és Utassy Gizi tánctanárnő is, és ezek a vélemények mind megjelentek Egyed kritikáiban.

 

Egyed Zoltán ugyanakkor magára is gondolt, bár nem tudjuk, hogy a fennmaradt szerződéstervezetet végül aláírták-e. E szerint 1948-ig Egyed köthet szerződéseket Karády nevében, az ő tulajdona lesz minden vele készült produkció, és Karády minden szereplése után a gázsi 20 százaléka a „menedzsert” illeti, legyen az színházi vagy filmszerep, vidéki fellépés vagy akár fotó, hanglemez. A színésznő vállalta azt is, hogy viselkedése nem sérti a szokásokat és erkölcsöket, ugyanakkor Egyed felmentést kapott volna a szerződés alól, ha Karády meghízik vagy bármi okból sérülne arca vagy teste. „Tiszta Amerika – mondhatnánk, és az is volt: Karády Katalin az első színésznő, aki a szegénységből robbant ki, akinek múltját és jelenét is átírták, megírták, akiből amerikai típusú sztárt faragtak Magyarországon” – fogalmaz a 100 éves évforduló kapcsán Gajdó Tamás színháztörténész, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa.

 

karady-gyakran-viselt-zakot--inget--nadragot--nadragkosztumot.jpgEgyed és Karády kapcsolata szinte kibogozhatatlan, de Hunyadi Sándor író 1939-es levele féltestvérének, Bródy Illésnek sok mindent elárul: „Zoltán (mármint közös barátjuk, Egyed Zoltán – a szerk.) új nőbe szeretett belé. Karády Katalinnak hívják. Rögtön fel is fedezte, és szerepet harcolt ki számára a Pesti Színháznál. (Somerset Maugham és Zoe Atkins Az asszony és az ördög című színdarabját 1939. február 4-én mutatták be Karády főszereplésével a Révay utcai Pesti Színházban – a szerk.) Nagyon szép, közismert meleg tyúk. Lehet, hogy sikere lesz, ha megtanul játszani.”

 

Karády súlyos árat fizetett Egyed Zoltán szerelméért. A szerelem elfárad című kolportázs regényében Egyed 1943-ban ízléstelenül és részletezve tárta fel viszonyukat, megalázta, s talán egy életre sebezhetővé tette a pályája egyik csúcsára ért színésznőt.

 

Miután Magyarország belépett a Szovjetunió elleni háborúba, Karády is készített néhány olyan kisfilmet, amely a fronton szolgáló katonák számára készült – hogy megkönnyítse ottani nehéz szolgálatukat. A Tábori levelezőlap és a Valahol Oroszországban című filmek olyan dalokkal, mint a Jó éjt, drága kis hadnagyom a hazafiságot, a nemzeti érzést kívánták erősíteni. Karády ugyanakkor következetesen távol tartotta magát a szélsőjobboldaltól, visszautasította a részvételt annak hecckampányaiban. Kapcsolatot tartott a náciellenes magyar katonai és politikai körökkel, mindenekelőtt Ujszászy István ezredessel, a magyar kémelhárítás parancsnokával. Ez a kényes kapcsolat azonban sokba került az egyébként politikai meggyőződését soha nem hangoztató színésznőnek. A náci megszállás után ugyanis a Gestapo letartóztatta Ujszászyt – vele együtt pedig a „kapcsolatait”, így Karády Katalint is.

 

Túlélte a fogságot, szabadulása azonban rejtélyes volt. Ő erről azt mondta: „Legyen elegendő most annyi, hogy a Pestvidéki börtönben, miután az egyik őrt megkértem, hogy legyen a segítségemre, segített. Nyár vége volt, már őszelő, amikor szabadon engedtek. A lakásomat kifosztva, üresen találtam.” Eközben dalait defetistának és a magyar lélektől idegennek nyilvánítva száműzték a rádió műsorából – mert „nem buzdítanak eléggé a végső győzelemre”. Még azzal is megvádolták, hogy nem bocsátotta el zsidó alkalmazottait.

 

1945 után azonban egészen más érzések, más hangulatok lettek uralkodók, Karády pedig nehezen tudott alkalmazkodni ezekhez a viszonyokhoz. Fellépett ugyan színpadon és film is készült vele – 1948-ban Forró mezők címmel – de a korábbi sikerek, érzések már nem tértek vissza. Az ország ugyanis megváltozott körülötte, és arra a sztárra, aki ő volt, már alig volt igény – még az is előfordult, hogy kifütyülték.

 

Az igazi sztár most már Rákosi Mátyás volt, nem Karády Katalin. Végül úgy döntött, hogy Rákosi rendszerében nem óhajt élni. 1951-ben elhagyta Magyarországot és egy brazíliai kitérő után az Egyesült Államokban telepedett le. Művészi ambícióit feladva, kalaposszalont nyitott New Yorkban.

 

Neve egy teljes generáció előtt ismeretlen maradt az óhazában. Amikor hetvenedik születésnapja alkalmából Magyarországra hívták, stílszerűen csak egy kalapot küldött maga helyett.

 

Karády emlékét egy fa őrzi Jeruzsálemben, a Jad Vasemben. Az igazak közé választották. Akadnak, akik még emlékeznek rá a Frank Irma kalaposszalonjából, New York Madison sugárútjának boltjából.

A „végzet asszonya” szörnyű betegségben végezte. Elefántkór torzította el egykor csábos testét. 1990. február 8-án hunyt el New Yorkban. Földi maradványait azután hazahozták, felravatalozták a pesti bazilikában, majd újratemették a Farkasréti temetőben.

 

* * *

 

jelenet-a-monodramabol--forras-jokaiszinhaz.hu-.jpgLiszi Melinda, a Békéscsabai Jókai Színház művésznője, a szabadkai Svetozar Marković Gimnázium, majd a Békés megyei Jókai Mór Színitanház 2010-ben végzett hallgatója kétségtelenül még pályája kezdetén áll, mégis több mint tucat kisebb-nagyobb szerepet tudhat maga mögött. Hogy csak néhányat említsünk: mostanság épp a Kőszívű ember fiai Plankenhorst Alfonsine-ját alakítja, de megformálta már a Kabaré Fraulein Kostját, vagy a színházi munkái közül sorolhatjuk még például az Árva Bethlen Katát, a La Mancha lovagját, a Hippolyt, a lakájt Eperjes Károly rendezésében, vagy akár a Mese a tűzpiros virágrólt is.

 

Már gimnazista évei alatt gyakran szerepelt neve a vers- és prózamondó versenyek díjazottjai között. Tagja volt a szabadkai Csáth Géza Művészetbaráti Körnek. Amatőr színjátszó társaival színre vitték Karinthy Frigyes Az emberke tragédiája című darabját. Időközben jó kapcsolatba került a Nagy László-Szécsi Margit költőházaspár fiával: Nagy Andrással, aki a fiatal lányt meghívta a Szécsi Margit összes művei gyűjteményes kötet bemutatójára. Ezen a rendezvényen a Csalogányének című verssel vett részt, mint előadóművész. Szeret olvasni, utazni, festeni, szobrászkodni. Kedvenc költői: Arany János, Ady Endre, Kosztolányi, a kortárs költők közül: Bella István.

 

A Pályám kezdete a szerelem kereszttüzében – Karády Katalin ismeretlen arcairól című pódiumjáték ötlete 2011 nyarán született Szenes János újságíró, a Szarvasi Cervinus Teátrum igazgatója és Liszi Melinda beszélgetése kapcsán. Az ötletből valóság lett. Szenes János családi könyvtárából előkerült az 1941-es Wanner kiadású Hogyan lettem színésznő? című Karády életrajz, Liszi Melinda Kara Tünde és Czitor Attila dramaturgiai segítségével megírta a forgatókönyvet. Az ősbemutatóra 2011. november 25-én, Katalin napkor került sor Szarvason a Tessedik Sámuel Múzeum dísztermében. „Liszi Melinda rendhagyó estjére korhű plakátok születtek, a díszletek sorában felvonult a régi idők telefonja és mikrofonja, egy erre a bemutatóra speciális családi módszerekkel felújított csaknem százéves dohányzóasztal és az 1944-es szolnoki szőnyegbombázást is átélt tonettszékek vártak. Lokálba illő mélykék „szoknyát” öltött a zongora s ez még jobb művészi teljesítményre sarkallta a bárzongoristát alakító Rázga Áront” – írja Szenes János a Newjság 2011. december 1-jei számában.

 

Liszi Melinda elbűvölő jelenség, fiatal kora ellenére meglepő átéléssel és hittel idézi fel Karády titokzatos sorsát, az eseménytelen, szürke hétköznapok burkát – a monoton egyhangúságból az áhított, a csillogó művészvilágba –áttörni vágyó, esendő nő életét. Járása ruganyos és kényes, elegáns és mégis súlyos, egyesül benne az égi és a földi, a tündéri és a testi varázs. Egészen húsból van, és mégsem egészen úgy viselkedik, mint aki földi lény.

 

Az időutazás során olyan örökzöldek hangzanak el, mint például a Nincs kegyelem, a Külvárosi őrszoba című filmből, Hegedűs Tamás és Farkas Imre dala az Egyszer csak mindennek vége lesz majd, Hajdú Júlia és Rákosi János sanzonja A kettőnk életét, de ne hagyjuk ki a sorból a talán legismertebb Hamvadó cigarettavég (Hegedűs Tamás-G. Dénes György) vagy a Mindig az a perc a legszebb perc (Fényes Szabolcs-Mihály István) című Karády dalokat sem. A fiatal művésznő borzongatóan szép énekhangját remekül egészíti ki Rázga Áron invenciózus, plasztikus zongorajátéka.

 

Az előadáshoz hangjukat adták:

 

Tege Antal – Atyai jóbarát

Katkó Ferenc – Első férj

Szabó Lajos – Egy úr a vonatról

Csomós Lajos – Váci utcai ismerős

Szente Károly – Londoni pénzember

Gubik Petra – T. M., a barátnő

Czitor Attila – Egyed Zoltán, azaz X

Komáromi Anett – Utassy Gizi, a táncművésznő

Tarsoly Krisztina – Aczél Ilona

Bányai Ágota – Egy államtitkár felesége

Kara Tünde – Bajor Gizi

Gulyás Attila – A párizsi fiú

 

(2013. január 20.)

 

 

Tetszett? Lájkold a blog oldalát is!

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Utolsó kép


Facebook

Elérhetőség

Szabó Mihály

Mezőhegyes, Május 1 tér 6/4
5820

06(30)445-91-18

mihaly.mszabo@gmail.com


Archívum

Naptár
<< Október >>
<< 2018 >>
Ke Sze Csü Szo Va
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31        


Statisztika

Most: 1
Összes: 45511
30 nap: 1963
24 óra: 58