Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


M. Szabó Mihály: Az Exotictól a szólókarrierig (Exkluzív interjú Sipos F. Tamással)

2015.03.02


sipos-f.-tamas.jpgA Szent István napi ünnepség keretében többek között az Exotic együttes egykori frontembere: Sipos F. Tamás is Mezőhegyes vendége volt. Az előadó 1993-ban szólókarrierbe kezdett, emellett 2003-ban megalapította a Sipos F. és a Hycomat Conbi (sic!) nevű formációt, mellyel saját dalaikon kívül, a ’80-as évek rock előadói számaival járják az országot, persze kizárólag csak meghívásos alapon.

 

– Édesapád katonatiszt volt, később katonai attasé. Így gyermekkorod nem mindennapian alakult. De beszéljen inkább erről Sipos F. Tamás.

 

– Úgy vélem, abban az időszakban valóban nem volt mindennapi, hogy az ember öt évet Párizsban, négyet meg Rómában él. Ez azonban legalább annyira volt rossz, mint amennyire jó. Mondjuk még Párizsban kicsi voltam, de Rómában úgy dobtak be egy olasz iskolába, hogy egy mukkot sem tudtam a nyelvből.

 

– Kérlek, mesélj a zenei pályafutásod előzményeiről.

 

– Fiatalon öt évig tanultam komolyzenét, akkor hagytam abba, amikor Rómába költöztünk. Hosszú szünet után egy osztálytársam ösztökélésére kezdtem el gitározni, és egészen az Exotic zenekarig félévente, évente váltogattam az amatőr zenekarokat.

 

– Hogyan kerültél az Exoticba?

 

– Volt 1986-ban egy tehetségkutató fesztivál, melyre az Exotic előtti zenekarommal beneveztem és a benevezettek között volt az Exotic is. A középdöntő előtt fuzionáltunk, lényegében a budapesti döntőn már egy zenekart alkottunk, és megnyertük a versenyt.

 

– Az Exotic életében igazi poptörténelmi pillanat volt a Trabant című dal rádióba kerülése. A lemez egy hónap alatt aranylemez lett, majd a következő évben a Popmeccs Gálán szinte minden díjat elnyertetek. Négy nagylemez és egy válogatáslemez után a zenekar 1993-ban mégis felfüggesztette működését. Tulajdonképpen mi történt?

 

– Nézd, az Exotic zenéje azért nem volt ám egy sémára ráhúzható valami, szinte minden tagja más műfajból érkezett, mást csinált azelőtt. Ennek az összekovácsolásából született egy olyan zenei képződmény, amely meglehetősen egyedi volt abban a korszakban. Ez viszont később megbosszulta magát.

 

– Nemrégiben Mezőhegyesen koncertezett a Bikini. Információm szerint Németh Alajos, a Bikini basszusgitárosa segített benneteket bejuttatni a Hungarotonba. A sors iróniája, hogy nagyjából egy időben bomlott fel a két együttes. A Bikini állítólag azért, mert nem volt hajlandó részt vállalni az úgynevezett playback „koncertek” népszerűsítésében. Te viszont szólópályád kezdete óta erősen kötődsz a diszkó világához. A kétféle felfogás közül mi szól az egyik, és mi a másik mellett?

 

– Nem nagyon szeretném kommentálni a másik zenekarral kapcsolatos észrevételeket. Hát persze!, csak ennyit mondok. Akkoriban minden zenekar énekese baromian járta a diszkókat, beleértve a Bikini énekesét is, ez persze feledésbe merült. Tényleg, nem akarom…, mert mi közöm hozzá. Csak röhejes, hogy utólag ebből építünk ideológiát. Nos, 1991-92-ben minden faluban volt három diszkó, nem volt divat az élő koncert, mert nem volt lehetőség megfinanszírozni. És ha már az ember meg akart élni, nyilván olyan helyre kellett mennie, ahol megfizették. Bocsánat, ez már csak így volt! Tehát lehet itt álszenteskedni, ám én őszinte ember vagyok. Egyébként sokan utálnak ezért engem, de nem baj! Na, most az, hogy ki playback-kel, azt embere válogatja. Attól, hogy csak playback-re, illetve félplayback-re van lehetőség, attól még nem kötelező egy énekesnek tátogni. Én például nem tátogok, mert önmagamat bármikor tudom reprodukálni. De megjegyzem, hogy a ’90-es évek második felének torz szüleményei voltak a kigyúrt testű szépfiú- széplány zenekarok, akik valóban csak tátogtak, még a lemezeiket sem ők énekelték fel. Volt olyan „előadó” – nem fogom megnevezni, mert udvarias vagyok –, aki egy félórás playback „koncerten” hat hangon szólalt meg, és a közönség ezt szerette, és tapsolt. Hát ehhez csak gratulálni tudtam. Ezért örültem a Megasztárnak, mert a Megasztár legalább azokat a tehetségeket hozta felszínre, akiknek valamiféle születési adottságból következően közük volt ehhez a műfajhoz.

 

– Szólópályád ideje alatt négy évig álltál szoros kapcsolatban Pierott-val, mely kapcsolat 1997-ben megszakadt. Mit köszönhetsz Pierott-nak?

 

– Nagyon sok mindent. Tulajdonképpen ő volt a zeneszerzőm. ’93-tól négy darab szólólemezt készítettünk együtt. De azt azért hozzá kell tennem, hogy én kerestem meg őt. És én voltam az első, akit ő úgymond pártfogásba vett, az összes többi utánam következett.

 

– Tamás! Mit gondolsz, meddig csinálhatod még?

 

– Ameddig bírják a fejemet, illetve ameddig lehetőséget kap az ember. Bár ez egyre kevésbé egyszerű, mert arra a lemezpiaci tortára, amely mondjuk az utóbbi tíz évben a huszadára zsugorodott, legalább ötvenszer többen vagyunk!

 

(2006 augusztus)

 

Tetszett? Lájkold a blog oldalát is!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Utolsó kép


Facebook

Elérhetőség

Szabó Mihály

Mezőhegyes, Május 1 tér 6/4
5820

06(30)445-91-18

mihaly.mszabo@gmail.com


Archívum

Naptár
<< Január >>
<< 2019 >>
Ke Sze Csü Szo Va
  1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31      


Statisztika

Most: 3
Összes: 48689
30 nap: 2395
24 óra: 75