Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


M. Szabó Mihály: Az utolsó levél (In memoriam H. J.)

2015.02.05

Te tudtad, hogy rámszakad az éj!

Én is! S azt is, hogy te is tudod.

Játsztunk mégis. „Ha meggyógyulok…”

– mondtam. S te bólintottál: „Igen!”

 

Láttam szemedben hogy fut az árny:

„A csitri lányok!...” – szólt sóhajom.

„Véled, hát őket is itt hagyom!”

„Á, dehogy! – néztél rám komoran.

 

Nevetve hátbavertél aztán:

„Az a szőke…, az ám a szép darab!

Hogy bámult rád a nyárfák alatt!”

– s én éreztem, neked szólt az is.

 

Huszonnégy éves voltam akkor,

– pimaszul fiatal – s már halott –,

ki az élettől mit sem kapott,

szép szavakat csupán, ígéretet.

 

Csak te, s anyám voltatok büszkék,

hogy elvégeztem a főiskolát,

– bár tette dolgát belül a rák.

De nem fáj már semmi, hidd el!

 

Az örök csend világa enyém.

Lassacskán porladnak csontjaim.

Csak elvétve tör rám napjaink

emlékezete. Holnap, az sem.

 

level-odaatrol.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tetszett? Lájkold a blog oldalát is!

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Utolsó kép


Facebook

Elérhetőség

Szabó Mihály

Mezőhegyes, Május 1 tér 6/4
5820

06(30)445-91-18

mihaly.mszabo@gmail.com


Archívum

Naptár
<< Január >>
<< 2019 >>
Ke Sze Csü Szo Va
  1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31      


Statisztika

Most: 3
Összes: 48691
30 nap: 2397
24 óra: 75