Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


M. Szabó Mihály: D’Orsay Olivér ménes parancsnok emlékére (2. rész)

2015.03.11

D’Orsay Olivér életében döntő jelentőségű esemény volt az 1901. január 14-én megtartott lótenyésztési ankét. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter felkérte a jelenlévőket, hogy mondják el véleményüket a lótenyésztés helyzetéről. A magyar érzelmeiről is ismert d’Orsay felszólalásában rámutatott arra az ellentmondásos állapotra, hogy a méneskari tisztek a közös hadsereghez tartoznak, fizetésüket pedig a Magyar Földművelésügyi Minisztériumtól kapják, amely egyúttal szakmai felügyeletet is gyakorol. Kifejtette, hogy a ménesintézményt vagy polgári kezelésbe kell venni vagy pedig a honvédség hatáskörébe kell utalni. A felszólalás eredménye az 1901. évi nyugdíjaztatása lett.

 

A „Magyar Hírlap” a következőket írta: „D’Orsay ezredesnek ezt a beszédét felsőbb helyen nem tartották összeegyeztethetőnek egy közös tiszt állásával és gondolkozásával, és Mezőhegyes geniális vezetőjének távoznia kellett.”

 

 A Magyar Földművelésügyi Minisztérium nem értett egyet a döntéssel, s d’Orsay személyére a továbbiakban is igényt tartott. Így a kolozsi félvérménes vezetőjévé, valamint az állami ménesek felügyelőjévé nevezték ki, és e tisztségeiben 16 évig, 1918-ig szolgálta a magyar lótenyésztés ügyét.

 

Mivel az első világháború után a ménállomások és a tenyésztőterület fele román fennhatóság alá került, a tenyészkörzet átszervezésére volt szükség. Ezt 6 állomással és 20 ménnel ismét d’Orsay Olivér indította el. A Mezőhegyesvidéki Tájfajta Lótenyésztési Egyesület ügyeinek irányítását úgyszólván haláláig, 80 éves fővel is fiatalos erővel, magyar szívvel és lélekkel intézte.

 

A legnagyobb tiszteletnek Makó városában örvendett. A „tájfajtás” makói parasztgazdák 1924-ben megfesttették arcképét, amelyet az OMGE (Országos Magyar Gazdasági Egyesület – a szerk.) vándorgyűlése alkalmával tartott díszgyűlésen helyeztek el a Makói Gazdasági Egyesület székházában (a csatolt archív fotón D’Orsay Olivér arcképének leleplezése 1924. június 9-én; az álló csoport közepén ő maga).

 

kozepen-d-orsay.jpg

 

Középen D'Orsay

 

Szeretett vezérük emlékét mellszobra elkészítésével is megörökítették. Makó városa pedig díszpolgárává avatta, s egyik utcáját róla nevezte el (jelenleg Posta utca – a szerk.).

 

D’Orsay Olivér nyolcvannyolcadik életévében hunyt el Rákoskeresztúron, s a mezőhegyesi temetőben felesége mellett helyezték örök nyugalomra. A fejrész nélküli, lapos síremlék a Traun-kápolnával szemben, kissé balra található. Rajta a felirat:

 

GRIMAUD

GRÓF D’ ORSAY OLIVÉRNÉ

KLOBUSICZKY ILONA

1890. I. 28.

GRÓF D’ ORSAY OLIVÉR

KAMARÁS EZREDES

MÉNESPARANCSNOK

MAKÓ VÁROSÁNAK DÍSZPOLGÁRA

A TÁJFAJTA LÓTENYÉSZTÉS MEGALAPÍTÓJA

1932. XII. 23.

 

d-orsay-oliver-siremleke-a-mezohegyesi-temetoben.jpg

 

D'Orsay Olivér síremléke a mezőhegyesi temetőben

 

Tetszett? Lájkold a blog oldalát is!

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Utolsó kép


Facebook

Elérhetőség

Szabó Mihály

Mezőhegyes, Május 1 tér 6/4
5820

06(30)445-91-18

mihaly.mszabo@gmail.com


Archívum

Naptár
<< Január >>
<< 2019 >>
Ke Sze Csü Szo Va
  1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31      


Statisztika

Most: 4
Összes: 48694
30 nap: 2399
24 óra: 75