Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


M. Szabó Mihály: Isten hozta, művész úr! (Kritika)

2015.03.11

Immár harmadik alkalommal rendezték meg Mezőhegyesen a Nonius Pódiumot, melynek ezúttal Bács Ferenc Jászai-díjas, érdemes művész, a Magyar Köztársaság kiváló művésze, a Gundel Művészeti Díj birtokosa volt a vendége. Az előadóesten Sás Péter mezőhegyesi származású színész, humorista is fellépett Bátkai József zongorakíséretével.

 

A program első és harmadik negyedében Sás Péter énekelt örökzöld dallamokat és szavalt Petőfi verseket. Az előadó borzongatóan szépen szólaltatta meg Presser Gábor és Sztevanovity Dusán A padlás című musicaljének Örökre szépek című dalát, vagy például George David Weiss-George Douglas-Bob Thiele: Csodálatos világ című filmnótáját Hatvani Emese fordításában, melyet olyan nagyságoktól ismerhetett meg a világ, mint Louis Armstrong vagy éppen James Morrison.

 

sas-peter-erto-versmondassal-tolmacsolta-ady--radnoti-es-szabo-lorinc-verseit.jpg

 

Sás Pétertől üdítően hatottak a Petőfi-versek, már csak annak okán is, hogy a költő világa alapjaiban tér el a mai bankvilágétól

 

A Petőfi-versek (Ha férfi vagy, légy férfi, Egy estém otthon, A négyökrös szekér) üdítően hatottak, már csak annak okán is, hogy Petőfi világa alapjaiban tér el a mai bankvilágétól. Versei – veretes magyar nyelven – nem a pénzről, nem a kamatlábakról, nem a léha életről szólnak. Vele ellentétben a „ma” gyermekei már nem Csokonai és Vörösmarty versein nőnek fel. Kétségtelenül, szerep az övé is – mármint Petőfié –, de nemes, romantikus és nem utolsósorban: férfias. Mint a mesterkéletlen egyszerűségű, zamatos óboré. Szóval… egy pillanatra fejbe veri az embert.

 

Bács, minek is tagadnám, kedvenc színészeim közé tartozik. Kellemes, az összetéveszthetetlenségig bársonyos orgánuma zene fülemnek. A nagyszebeni származású színész, már akkor könnyen tanult. mikor felvették az orvosi egyetemre, de két év után úgy érezte: itt csak magolni kell. A „Színek az életemből” című pódiumműsorában semmit sem mond kívülről, ugyanis annyi mindent szuszakol bele a bő másfél órába, hogy mindez fejből, az előadóművészet egyéb furfangjaival megspékelve, bizony három óra hosszáig is eltartana. (Magyar ember nem ül ennyit nemesebbik felén egyhúztomban. Így meg elvagyunk, mint a befőtt.) Látszólag eszköztelen. Semmi manír! Éppen ezért oly elementáris a hatás. Két lélek egy emberben. Az abszolút konzervatív angol úr és a lobogó kamasz. Rövidebben: EMBER. Így! Csupa nagy betűkkel.

 

egy-finom-angol-ur--kinek-hangja--mint-a-lagyselyem------my-fair-lady.jpg

 

Egy finom angol Úr, kinek hangja, mint a lágyselyem… (My Fair Lady)

 

Előadóestjén részletek hangzanak el a nagy magyar polihisztor Kós Károly: Kőből, fából házat, igéből várat című, Robert Fulghum: Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes című művéből. Felolvassa Rudyard Kipling: Ha című versét, Móra Ferenc: A legszebb nyelv, Kishont Ferenc (Efrájim Kishon): Steinerék adoptálnak című írását a 111 humoreszkből. Elhangzik Wass Albert: Előhang című verse, Tamási Áron: Sóvidéki társasjáték című novellája, de ha élete sora úgy alakul (mert Bács úgy szerkesztette össze műsorát, hogy minden beválogatott mű az ő életéről szól!), akkor olyan írásokat is idéz, melyek szerzője ismeretlen (mint például az Interpress magazin 2004. augusztusi számában megjelent A gyermek kérdez, vagy A csoda – illetve Szeretet – címen a világhálón keringő történetek).

 

A műsor második felét Márainak szenteli. (Nemrégiben vetítette újra a Duna Televízió Dárday István és Szalay Györgyi Az emigráns című filmjét, melynek főszerepét a Márait alakító Bács Ferenc játssza, a feleségét, Lolát pedig Gyöngyössy Katalin testesíti meg.) Részleteket hallhatunk a Füves könyvből, a Napló(k)ból, de elhangzanak a Monológ és a Hol vagyok? című Márai versek is. Bács azt is elárulja, milyen sorrendben kell Máraihoz közelíteni, hogy igazán értsük őt: Füves könyv, Kassai őrjárat, aztán meg az Egy polgár vallomásai.

 

S a végére a slusszpoén: Zerkovitz Béla és Szilágyi László operettjéből, a Csókos asszonyból a „Van a Bajza utca sarkán egy…” című betétdal. Felejthetetlen.

 

Egy szeletke Bács Ferenc életéből. (Vigyázat, nem anekdota!) 1973-ban a marosvásárhelyi művész néhány színésztársával meghívót kapott dr. Nagypál Jánostól az Amerikai Egyesült Államokba, egy előadásra. (Egyébként ekkor találkozott Floridában életében először és utoljára Wass Alberttel, A funtineli boszorkány és sok más igaz magyar regény szerzőjével.) Joggal kérdezheti az olvasó: miért fogadhatták el Bácsék a kedves invitálást? Nos, az úgy történt, hogy Nicolae Ceauşescu éppen akkor járt Richard Nixon amerikai elnöknél, s így a román diktátor büszkén mondhatta az őt ért korábbi bírálatok cáfolatára: – Lám-lám, most is itt van egy magyar csoport! (Mint ahogy a művész fogalmaz, akkor perpillanat nem értették, hogyan történhetett ez a csoda, hiszen még Magyarországra is csak két évenként egy alkalommal jöhettek haza.)

 

1977-ben települt át Magyarországra. Noha az itt eltöltött mintegy harmincöt év alatt a sikeres időszakokat hullámvölgyek is követték, Bács úgy érzi, helyesen döntött, hogy nem maradt erdélyi színész. Vállalja önmagát, a sorsát, meggyőződése szerint jó szerencséje sosem hagyta cserben. Szerepálmai már nincsenek, csak játszani szeretne tovább, mindegy, hogy milyen műfajban.

 

Isten éltesse, sokáig!

 

(2012)

 

 

Tetszett? Lájkold a blog oldalát is!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Utolsó kép


Facebook

Elérhetőség

Szabó Mihály

Mezőhegyes, Május 1 tér 6/4
5820

06(30)445-91-18

mihaly.mszabo@gmail.com


Archívum

Naptár
<< Október >>
<< 2018 >>
Ke Sze Csü Szo Va
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31        


Statisztika

Most: 3
Összes: 45515
30 nap: 1966
24 óra: 61