Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


M. Szabó Mihály: Lelkész az államfői székben

2015.02.14

Magyarországon 1946. február 1-jén szűnt meg a királyság mint államforma, mivel az Országgyűlés kikiáltotta a köztársaságot. A II. köztársaság államfője köztársasági elnökként Tildy Zoltán lett, az általa csupán néhány hónapig betöltött korábbi kormányfői posztot Nagy Ferenc kapta meg, aki új kormányt alakított. Jelen írásunk a második köztársaság első elnöke: Tildy Zoltán pap politikus életrajzát és mezőhegyesi látogatásait kívánja felvázolni.

 

A köztársasági elnöki székig

 

tildy-zoltan.jpgTildy Zoltán a pápai főiskolán és az írországi belfasti egyetemen tanult teológiát, s 1916-tól lelkészkedett. Már református lelkészként, a húszas évek közepétől foglalkozott politikával, 1930-ban pedig alapító tagja s egyben ügyvezető alelnöke lett az akkor alakult FKGP-nek.

 

Részt vett az első pártprogram kidolgozásában, amely a tőkés társadalmi és tulajdonviszonyok tudomásulvételével kívánta demokratizálni a Horthy-rendszert úgy, hogy célul a birtokos parasztság politikai súlyának növelését tűzte ki. 1936-ban lett a szeghalmi kerület kisgazdapárti programmal megválasztott képviselője. Több parlamenti felszólalást szentelt a földmunkásság kilátástalan helyzetének bemutatására, s az ő kezdeményezésére alakult újjá a párt földmunkástagozata.

 

1940-től elnöke az FKGP-nek. 1942-ben részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság munkájában, majd 1943-ban egyik kezdeményezője volt a Szociáldemokrata Párttal megkötendő szövetségnek. Az ország német megszállása után bujdosnia kellett, de tevékenyen részt vállalt a nemzeti ellenállás szervezésében, a Magyar Front munkájában. A párt újjászervezésekor Tildy már tapasztalt, képzett politikus, kitűnő szónok. Kortársai szerint legjellemzőbb – politikai magatartására is kiható – személyiségvonása a megbékélésre, a kiegyezésre, a kompromisszumok kötésére való képesség volt.

 

1945. november 15-én lemondott Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök és kormánya. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöksége Tildy Zoltánt bízta meg a miniszterelnöki teendők ellátásával és kormányalakítással. Tildy november 30-án terjesztette elő kormánya programját, melynek lényege a következő volt: baráti kapcsolatok kiépítése a Szovjetunióval és a környező országokkal; a belpolitikában a központi kormányzat megerősítése, az ipar és a közlekedés helyreállítása, a földreform befejezése, az infláció megállítása, a közellátás megszervezése; harc a politikai reakció ellen.

 

A Nemzetgyűlés közjogi és alkotmányjogi bizottsága 1946. január 28-án tárgyalta meg a köztársasági törvényjavaslatot. Január 31-én a Nemzetgyűlés elnöke a Magyarország államformájáról szóló törvényt, mint az 1946. I. törvénycikket „kihirdetettnek” nyilvánította és 1946. február 1-jén a Nemzetgyűlés Tildy Zoltánt közfelkiáltással megválasztotta a Magyar Köztársaság elnökének.

 

Tildy Zoltán mezőhegyesi „jelenései”

 

Tildy alig egy hónapja volt miniszterelnök, mikor Mezőhegyesen 1945. december 28-30-áig úgynevezett „nagyvadászatot” rendeztek. A miniszteri vadászaton Tildyn kívül még Kovács Béla földművelésügyi miniszter és Antall József (néhai Antall József miniszterelnök édesapja – a szerk.) újjáépítési miniszter vettek részt. Tildy Zoltán László nevű fiával a plébánián lakott. A Historia Domus a vadászattal kapcsolatban feljegyzi: „Kozák János rendőrparancsnok az egyik hajtót úgy arcul ütötte, hogy eleredt az orra vére, mert nem akart a vadászat befejezéséig hajtani és erre buzdította a többieket is.” Bár Kozák Jánosnak a rend biztosítása érdekében igaza volt, leváltották, mert csendőrmódszert alkalmazott.

 

1946. június 28-án Tildy, már mint köztársasági elnök látogatta meg Mezőhegyest, az időközben lemondott Kovács Béla helyett kinevezett Dobi István földművelésügyi miniszter, Keresztúry Dezső vallás- és közoktatási miniszter, valamint a sajtó képviselőinek kíséretében. Az elnököt nem fogadta viharos ünneplés. „Volt nagy eszem-iszom, akárcsak a reakciós világban, de most mohóbb volt a hatalom élvezete. Az elnöknek a birtok felsőbb sugallatra felajánlott egy bárányt, amely a gazdaság részéről szimbolikus ajándék lett volna, melyet az elnök visszaad. A szimbolikus bárányból a valóságban egy jó üsző lett, amelyet a kabinetiroda sürgetésére el kellett szállítani az elnök birtokára. Szóval a rendszernek csak a neve más. A lényeg a közéletben olyan, mint régen, csak a szereplők változtak” – idézzük ismét a Historia Domust.

 

1946-ban a „nagyvadászatot” december 22-23-án tartották. Tildy Zoltánnal Rákosi Mátyás kommunista, Veres Péter parasztpárti pártvezér és Bárányos Károly földművelésügyi miniszter (aki 1946. november 20-án követte Dobi Istvánt ezen a poszton – a szerk.) jött le, hogy az ősz óta húzódó kormányválságot megpróbálják megoldani a vadászaton. A válságra nem sikerült terápiát találni. Az országos pártvezérek felkeresték a helybeli pártokat is.

 

Magyar-jugoszláv kapcsolatok

 

1946. szeptember 25-én Jugoszlávia felvette a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal. Ugyanez év októberében az újvidéki Pedagógiai Főiskolán magyar tanszék létesült.

 

1947. szeptember 24-én a köztársasági elnök Dinnyés Lajost nevezte ki miniszterelnökké. Az új kormány programját a miniszterelnök október 7-én terjesztette elő az országgyűlés elé, amelyben részletesen foglalkozott kormánya külpolitikájával is. Többek között a legnagyobb elismerés hangján szólt a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság nemzeti politikájáról, ahol szerinte kedvezően rendezték a magyar nemzetiségű lakosság ügyét is.

 

Október 18-án Dinnyés Lajos miniszterelnök vezetésével kormányküldöttség indult Jugoszláviába háromnapos hivatalos látogatásra.

 

December 6-án Joszip Broz Tito államelnök vezetésével jugoszláv kormányküldöttség érkezett Budapestre. December 8-án aláírták a magyar-jugoszláv barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt. (Megjegyezni kívánjuk, hogy az úgynevezett európai népi demokráciák kétoldalú szerződései során Magyarország Jugoszláviával kötött először ilyen jellegű szerződést. Az persze már más lapra tartozik, hogy 1948 júniusában ugyanakkor megszületett a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának megbélyegző határozata a Jugoszláv Kommunista Párttal, illetve vezetőivel kapcsolatban – a szerk.).

 

December 8-ára és 9-ére Tildy Zoltán és felesége Tito elnököt és kormányküldöttségét, diplomáciai útjuk záróakkordjaként mezőhegyesi vadászatra invitálta. Tildyt az útra a Győrffy-kollégisták egy kis csoportja is elkísérte. „Kevés vad esett, a birtoknak sokba került a vadászat. A hajtóknak elmaradt a borravaló, ami a felszabadulás előtti időben kijárt nekik a vadászok részéről” – írja Scheffer Ferenc plébános a Historia Domusban.

 

Megpróbáltatások

 

Tildy Zoltánt 1948 július elején Rákosi felkereste, s közölte vele, hogy a Titóékat megbélyegző Kominform-nyilatkozat a magyaroknak is szól, „és ennek következtében nálunk is keményebb kézzel kell hozzálátni a parasztság és a falu dolgaiban jelentkező feladatoknak” – mondta. Tildy határozottan közölte, hogy erre soha nem fog vállalkozni.

 

1948. július 31-én az igazságügyminiszter bejelentette, hogy Csornoky (Bun) Viktort, Tildy vejét, Magyarország volt kairói követét hűtlenség bűntette miatt őrizetbe vették.

 

Rákosi ismét felkereste Tildyt: „Sajnos, azt kell javasolnom, hogy köszönj le.” „Rendben van – felelte Tildy –, de mi köze van ehhez Csornokynak?” Rákosi azzal érvelt, hogy Tildy nevével visszavonulni konkrét ok nélkül, évekre visszavetné azt a munkát, amit addig sikerült elvégezni. „A most folyó szerencsétlen ügy azonban, éppen családi vonatkozásai miatt, elegendő és valószerű magyarázattal szolgál” – tette még hozzá.

 

Tildy Zoltán két és fél évig töltötte be az államfői tisztséget. E néhány év, politikai pályafutásának csúcsa. A polgárság szempontjából fokozatosan romló kül- és belpolitikai erőviszonyok közepette a kisgazdapárt előbb meggyengült, feladni kényszerült céljait, majd alkotóelemeire hullott szét. E folyamatban Tildy emberi és politikai gyengeségei is közrejátszottak. A tehetséges, képzett politikust mindig is a kompromisszumok emberének ismerték, de azt csak az események mutatták meg, hogy befolyásolni, megfélemlíteni is lehet.

 

Az új köztársasági elnök Szakasits Árpád lett. Tildyt nyolc évig tartották háziőrizetben. Csornokyt a Népbíróság halálra ítélte és 1948. november 15-én kivégezték.

 

Tildy visszatérését a közéletbe a kommunista reformmozgalom már 1956 októbere előtt előkészítette. Október 28-án néhány napra államminiszterséget vállalt Nagy Imre oldalán. Ezért utóbb börtönbüntetést szenvedett. 1959-ben betegen, megtörve szabadult.

 

vorosilov-marsall-es-tildy-zoltan--gundel-etterem---1948-.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

Vorosilov marsall és Tildy Zoltán (Gundel étterem - 1948)

 

 

 
 

 

Utolsó kép


Facebook

Elérhetőség

Szabó Mihály

Mezőhegyes, Május 1 tér 6/4
5820

06(30)445-91-18

mihaly.mszabo@gmail.com


Archívum

Naptár
<< Október >>
<< 2018 >>
Ke Sze Csü Szo Va
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31        


Statisztika

Most: 1
Összes: 45511
30 nap: 1962
24 óra: 58