Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


M. Szabó Mihály: Mezőhegyesi nótaszerző/gyógypedagógus

2015.03.06

Hacsak már a címet olvasván rá nem jött volna az olvasó, eláruljuk kiről van szó. Kádas Györgynek hívják. Demokrata géniusz ő, ki mindenkinek tele marokkal kínálja kincseit, s ezek a kincsek olyanok – hisz ez az igazi tehetség demokrata voltának lényege –, amelyek mindenki számára mindenkor kincsek maradnak.

 

kadas-gyorgy.jpgMezőhegyesen született, 1886. augusztus 10-én. Édesapja: Kádas István, kerékgyártó mester volt az uradalmi ménesbirtokon, édesanyja Moisza Szidónia háztartásbeli. A tanítóképzőt 1905-ben végezte Kolozsvárott. Élete első tanítói állomása a Horgosbaromjárási tanyavilág. (Móra Ferenc bátyja, Móra István is tanított ott előtte.) Volt írnok, nevelő – még helyettes kántor is.

 

1908-ban, Budapesten, gyógypedagógusi képesítést szerzett. 1911-ben a vakok intézetébe került Szegedre. Munkája mellett különböző gyermekvédelmi feladatokat is vállalt.

 

1913-ban megnősült. Felesége: Tibor Mária, sokat ígérő zenei tanulmányait hagyta abba, hogy a pedagógusfeleség sorsát válassza.

 

A Tanácsköztársaság idején az MSZDP Csongrád vm.-i szervezetében pedagógusokból álló Gyermekbarát Testőrséget szervezett, amely ötezer gyermek felett vállalt védnökséget. 1919 után két és fél évig várta az ellene folytatott vizsgálat végét. Felettesei, ha nem is vörösnek – „rózsaszínűnek” minősítették.

 

1922-ben Gyulán kapott megbízást, hogy százhúsz fogyatékos gyermek számára szervezzen intézetet. Nagy harc árán megszerezte a menhely régi épületét – de azon kívül semmijük nem volt. Ellátmánynak húszezer „híg koronát” kapott. Azon vett harminc darab irkát és egy üveg tintát. Gyűjteni kezdett: Gyulán, Békéscsabán. Nemsokára nyolcvan mázsa gabonájuk volt a Reisner malomban. Az adományokból padokat csináltatott, és mindent amit kellett. Nehéz szívvel hagyta el Gyulát, amikor 1928-ban felszólították, hogy Kisújszálláson szervezzen fiúintézetet.

 

Ezekben az években Kádas György nevét csak igen kevesen ismerték, mint tehetséges, áldozatkész pedagógusét, de annál többen, mint zeneszerzőét. Akkoriban született a „Fehér selyem, csipkés szélű” című első nótája. Nagy Margit operaénekesnőnek ajánlotta, aki rádióműsoraiban többször is énekelte. Minthogy kiadót nem talált hozzá, saját költségén jelentette meg a nótát, amelyet csakhamar országszerte énekeltek.

 

a-jasz-nagykun-szolnok.jpg


A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kádas György Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon

 

Kisújszálláson is komoly munka folyt ez idő alatt. Az intézet kertje – rózsáival és orgonáival – oázis lett a poros út mellett. Az intézet gazdasága pedig – mintagazdaság. A nyolcvan holdas területen Kádas György végre megvalósíthatta régi elvét: a rendszeres gyakorlati foglalkozást.

 

Tizennyolc mázsás búzatermésük volt és óriási kukoricájuk, a háromszor kapált földeken. Mindenki dolgozott a képességei szerint. Volt, aki csak a leveleket szedte a földről, de az is dolgozott. Kísérleteket, statisztikai felméréseket készített akkoriban; azt tartotta, hogy az intézetnek életfogytig kell törődnie a végzett növendékekkel, különben elkallódnak, visszaesnek. Segítség nélkül nem találják meg helyüket a társadalomban.

 

A II. világháború elején Kisújszállást kiürítették a németek. Az igazgatónak felajánlották: elviszik őt és a bútorait autóval. Ő felült a szekérre a fiúk mellé. Szolnokon a miniszteri tanácsos ingerülten fogadta: „Minek hozta el a hülyéket? Ott van az a remek gazdaság, inkább azt mentette volna!”

 

1945-ben nyugalomba vonult. Elhagyott kastélyokban szervezett és vezetett üdülőket, pedagógusok részére. Budán, a XXII. kerületben – ahol lakott – az elsők között szervezte meg az orosz nyelvtanfolyamokat hozzávetőlegesen százötven helyen, gyárakban és üzemekben.

 

Utána már csak a nótaszerzésnek élt. 1969. április 9-én halt meg Budapesten.

 

kovacs-apollonia-halaval-emlekezett-kadas-gyorgyre.jpgAz elmúlt év november 17-én egy Budapest környéki idősotthonban szinte ismeretlenül (!) elhunyt Kovács Apollónia (az ápolónők férjezett nevén csak Grabócz néninek ismerték, s nem tudták, hogy ünnepelt művész volt, ismerősei nem látogatták – a szerk.) Kossuth-díjas előadóművész, népdalénekes 1986 októberében, Mezőhegyesen, a „Fekete szem éjszakája” című nótaműsor után hálával emlékezett vissza a „drága Gyuri bácsira”. „Én magam is sok szép nótáját énekeltem rádióban, hangfelvételen és színpadon” – mondta e sorok írójának.

 

A világ „megidegesedett”, elrontotta a gyomrát, kigyógyult, megöregedett és újjá készül születni, de Kádas György muzsikája ifjú, mintha ma írta volna. Ez az örökkévaló muzsika. A muzsika!

 

(2013)

 

 

Kék a búzavirág, kék az egész világ

mikor a szemedbe nézek

Égő piros a szád, égő lesz az orcád

mikor a kezedhez érek.

Hogyha ölelem karcsú derekadat,

mindig azt hiszem, csak úgy álmodtalak.

 

Kék a búzavirág, kék az egész világ,

mikor a szemedbe nézek.

Édes gyöngyvirágom, én már alig várom,

hogy az enyém lehess végre.

Mondd meg az anyádnak,

súgd meg az apádnak,

nem várunk mi az új évre.

 

Hogyha jön a nyár, nyílik a sok rózsa

újra itt leszek, viszlek a karomban.

Édes gyöngyvirágom, én már alig várom,

hogy az enyém lehess végre.

 

Zene és szöveg : Kádas György

 

Tetszett? Lájkold a blog oldalát is!

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Utolsó kép


Facebook

Elérhetőség

Szabó Mihály

Mezőhegyes, Május 1 tér 6/4
5820

06(30)445-91-18

mihaly.mszabo@gmail.com


Archívum

Naptár
<< Október >>
<< 2018 >>
Ke Sze Csü Szo Va
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31        


Statisztika

Most: 2
Összes: 45513
30 nap: 1964
24 óra: 59